Több és drámaibb csalódásban volt része, mint kortársai zömének, mint a mi nemzedékeinknek általában, akik végigéltük az elmúlt fél évszázadot. Azért, mert jobbhiszemű volt és többet adott magából, mint mások. S furcsa módon épp ez a jóhiszeműség és részvét a szenvedő emberek iránt nem kopott el, nem romlott meg az elbeszélések hősnőjében, az egykori szőke lányban, és az őt jövő koroknak átörökítő íróban: Csongor Rózsában sem.
Volt egy nyurga, szőke kislány egy tízgyermekes családban. Józsefváros, Kispest, Erzsébet szűk lakásaiban nőtt fel, s már tizennégy évesen két műszakban, fonógyárban dolgozott. E lány életének mozzanatait sejthetjük ki a szerző elbeszéléseiből, még azokból is, amelyek nem róla, hanem más emberekről szólnak – írta a kötetről Ács Margit.
|