Érdekes és fontos korrajzában az 1956-os forradalmat követő évtizedek napjainkig vezető útját idézi fel a szerző, aki életírása záró akkordjának is tekinti művét. Tulajdonképpen a Lángoktól ölelve című önéletrajzi írásának folytatása, melyben fél évszázad dokumentum-hitelességű emlékezetét tárja elénk sorsokról, élettragédiákról, írótársak, kultúrpolitikusok felemelkedéséről és zuhanásáról innen a cím. Eközben megelevenedik az író alkotómunkája is: regényeinek, novelláinak, színdarabjainak születése, írói nyelvének megújulása. Írói optikáján keresztül a háttér szélesebb horizontjára tekinthetünk: utazások Ázsia, Afrika, az amerikai kontinens országaiba, bejárva fél Európát, két év kultúrdiplomáciai szolgálat Párizsban (itt ér véget előző kötete), s barátságok szövődése világhírű művészekkel. Molnár Géza utolsó mohikánként őrzi azt a mély humanizmust, amit eszmélő ifjúságának kezdeteitől, munkásközösségekben a szocialista gondolatok tartópilléreként megőrzött, s szeretettől, megbecsüléstől áthatott sorai tanúsítanak. A kötet mindazoknak ajánlható, akik érdeklődéssel fordulnak közelmúltunk történései, emberi sorsai felé.
_____________
Forrás: www.kello.hu
Molnár Géza önéletírásának második, az elsõnek mûvészi tekintetben is méltó folytatása, a Csúcsok - szakadékok. Ebben az író külszolgálati tevékenységérõl számol be s közben arról, hogy ez mennyiben akadályozza írói munkásságát. De szépírói alkotás is. A párizsi évekrõl szóló beszámoló elbûvölõen szép - szinte honvágyat ébreszt az olvasóban, aki (mint e sorok írója is) bánhatja, hogy nem töltött éveket maga is ebben a csodálatos városban, noha tehette volna: nyelvtudás híján visszariadt ettõl. Molnár épp francia nyelvtudását szinte természetesnek veszi, holott az egy munkásifjú részérõl korántsem magától értetõdõ. De a párizsi tapasztalatok mögött nem marad el, mert megrázó, amit a bombázott Vietnamban megtapasztal, ott, ahol a kistermetû lakosság számára megfelelõ, ám neki csak derekáig érõ egyszemélyes óvóhelyen kell átélnie a légitámadást... Meghökkentõ a "kulturális forradalom" Kínájának ábrázolása is. Az írói konferenciák érdektelenek, míg szívesen olvastunk volna többet az Írószövetség körüli küzdelmekrõl (akkor), a baloldali írók kiléptetésérõl, de így is fontos adalék, amit a betegen helytálló Darvasról és Dobozyról leír...
(Kristó Nagy István)
___________________________________________
Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0511/05114.html#kni